2008. június 15., vasárnap

hééétfő


ettem málnát, ittam probiotikus placebot, hajnali gyakorlás..ami kompenzálta a 4,5 óra alvást, mivelhogy el.....tuk az időt :)

Volt hajnalozás Pajtinővel, aki azt az ötletet adta, hogy közlekedjek énis füldugóval a városban, a zajártalmak ellen, és igaza van. Be is szereztem egy párat. Tulképp, épp annyira hallok, amennyire szükséges a felelősségteljes közlekedéshez.
Annyit sportoltam, hogy kocsikat bírtam volna halomra hányni félkézzel.
Úszás közben épp arra gondoltam, ahogy egyre inkább ráhangolódtam a felhőmasírozásra, hogy micsoda kár, hogy csak a bringón van sebességváltó, a vízen nincsen..mármint, hogy nem lehet állítani a közegellenálláson, mert biza nekem ez most túl puha, túl könnyű, és a tüdőm sem tűnik elég nagynak, méééégmééégmééég tudnék szvíni magamban a következő felbukkanáskor.
Szóval, épp naggyon vagányan raktam neki, a fordulóban várakozó lány indulását meg sem várva folytattam a következő körrel, gondolván: bocccs anyukám, ha te nem, én feltétlenül azonnal..
Aztán, a víz alatt észeltem a közeledő, majd mellett elhullámzó, könnyedén dudorászó (mellesleg fantasztikus) lábakat, melyek halkan hajtották a karcsú testet. A kezek, mintha lopakodtak volna a vízben..mégis, a következő felbukkanásomkor "anyukám" már a medence végén lebegett..
:)
Hmm..de, ha nagy akarásnak nyögés a vége, nem-akarásnak szintén, épphogy akarás meg semmire sem elég..akkor asszem fejlődnöm kell technikailag.
Egyszer egy 80 éves bácsi, akit már 2szer rokkantnak nyilvánítottak, vigyorogva megvárt a hossz végén, és azt mondta: figyeltelek a víz alatt:) Van fogalmad róla milyen szar a lábtempód?
Ö...3 napja gázoltak el..járni még nem nagyon tudok, gondoltam, legalább ússzak.
Dee, miután röviden feltárta előttem élettörténetét, asszem bántam hogy ily csekélységet megjegyeztem.
Apám! Nem volt semmi az öreg. Bárcsak akkora aktivitással rendelkeznék olyan idősen!
Méregtelenítettem szaunában hogy aztán újratöltsek nitrózus gázokkal a vársban, felfokozott légvétellel..mert csak TEKERTEMTEKERTEMTEKERTEM és állat zenéket hallgattam, és megállíthatatlanul törtetettem valami csendes és szép felé letörölhetetlen vigyorral a képemen IMMÁDOM mikor én vagyok a bringa- én vagyok az út (és az élet :) ), én vagyok a kanyar amire egész testtel fordulok éés: előz-kivár-bevág-szökik éééééésss csak megy-megy-megy-,meggy és üvölt és énekel. És rendszerint elfelejti, hogy odakinn nem kíséri komplett zenekar amit.. Akkoris vigyorog. s így mások is rá. energiaáramlások.
Feltölt.
És.
Sajna vége lett a Doppler 2nek is (megkaptam Királyfitól :) )...de milyen vége??? Még most is peregnek a kockák újra meg újra, mert isszonyat talált, hogy könyv, a vége mégis film, egy jó kis Rage számmal, amit tényleg hallasz, miközben összeáll a kifejlet..minden helyre kerül,pont úgy, ahogy kell, ám semmiképpen nem elcsépelt módon.
Ezen kívül: még több bringózás.
Létrehoztam Hörcsnek egy játszóteret, hogy legyenek neki új ingerek ha már rács mögé kényszerül élete javarészében.
Különben, mikor kivettem egy kicsit, és kimentünk zöldségekért a konyhába, kedves koravénhedt lakótársam -31 helyett 61nek hiszi magát- úgy válaszolt egy kedvesen provokatív kérdésemre, hogy nem szereti Hörcsöt a konyhában..
?????
Komolyan mondom, ha valami, ez kizökkent. Az ilyen baromságok! Kiskoromban sem értettem az efféle hozzáálást felnőttektől, akik jól megmondják, hogy az állat az csak erre való, meg odavaló, és különbenis, AZ csak egy állat.
Ha hazamegyek, meg fogom kérdezni tőle, mert merő kíváncsiságból érdekelne: mint gondolja? hogy mit árt neki,ha én a kezemben fogom, miközben ő virágokat ültet át. és hogy a WC-n csokoládét majszolni, az rendben van-e, ahogy teszi.
Mert, tegnap nem tettem. Sőt. Kíméletből nem reflektálok a non-stop nyavajgásaira sem, miszerint borzalmasan érzi magát.....hideg actimelt ivott, és abban a pillanatban érezte, hogy megfázott, szöörnyen van a gyomra-a-gerince..olyan forró mintha lázas lenne..és egyébként mindenféle hipohonder érzeteket erősítő szak és szennyirodalmat olvas, péntektől vasárnapig pedig nem moccan a besötített szobájából, csak betölteni és üríteni.
Kíméletes voltam, és nem világosítottam fel arról, a 40ezredik felsóhajtás után -mert feletehtőleg titkon tudja- : "hjjahjj..úristen de kimerült vagyok..",
hogy ezt nem kimerültségenk, hanem major depressziónak hívják, és a gyógyír rá egy termetes f...
:)

most jöttem pettingről, amit a vezető tanácsadó mami tartott a tárgyalóban.. :) 12, relaítve új pozi...hajrá az aranyér'.
Különben, imádom ezt a kis tyúkanyónénit, a gyermeki kis nyüszögéseivel,közléskényszerével együtt.mert SEMMI, de SEMMI rosszindulat nincsen benne, és igazán kiáll az emberekért akikkel együttműködik.

Nincsenek megjegyzések: