
2 nap hánykolódás (végülsi még minidg jobb mint 2 nap hányás) után végre!! sikerült néhány órát zavartalanul, megszakítások nélkül aludnom. Még azt sem bántam, hogy rém idióta epizódok tüntel fel meg el. De azt roppantmód, hogy fel kellett kelni. Azért, hogy idebenn dekkoljak. pár-10 előszűrésen kívül megint nem csináltam igazán mást..Úgyhogy lelépek plazmát adni korábban, az legalább hasznos.
Szóval, naggyon közel voltam ahhoz hogy betelefonáljak és közöljem, hogy igazolják a fizetés nélküli távollétemet a mai napon. És csak döglöttem volna..furcsa testtartásokban..különösen kedvelem amikor az egyik lábamat a falrafektetem, a másik ezzel derékszöget zár be az ágyon, de csak térdhajlatig, mert onnan éppenhogy nyit az ellentétes irányba..ehhez egy kitekeredett törzs, és nyakhoz csatlakozó fej, azon a mozdulatlan arc és a benne forgolódó szempár, ami pásztáz és nyugtáz: sárga, piros, zöld, kék, fehér-fekete formákkal, türkiz-zöld hullámokkal, narancssárga-krikszkrakszokkal, magenta-csikokkal, és a képek a falakon körbe..mind egy egy hosszasabb tanulmány..Ha megunom -ez legfeljebb 1-2 óra múltán szokott bekövetkezni-, akkor lehetőleg tartva pozíciómat, egy könyv után kaparok, amit előző este a környéken hagytam, és pusztán egyetlen kezemnek engedve szabad mozgást, hol közelebb, hol távolabb. hol ferdén, hol egyenesen tartom, úgy eszegetem belőle a betűket.
Vannak még egyéb szokásaim is, melyek végkifejleteként nekiállok takarítani, amivel visszapumpálom magam a szűk értelemben vett életbe (a tágabb értelemben vettből).
Akkor aztán felöltözöm, és belesimulok a fénybe. Vagy nekirontok. Ez függ az (egyetlen alkalommal/nap) elfogyasztott kv mennyiségtől, adott pillanatban érvényes vérösszetételtől, akár a megelőző időszakban betöltött audiális élményektől..stb..
NAhh, ehhez lett volna kedvem, és azt is gondoltam, hogy: hmmmm... elég depresszív. Aztán, megláttam ezt a fenti képet, és úgy döntöttem, mégiscsak rendben lehet. Ez, csak a Szamszára!
Hé! nézd csak mög!
Tényleg? Te mit gondolsz ha ránézel? Mit érzel? -a kommentekben lehet tudatni :)
Nekem az jutott eszembe, hogy mi mindent lehetne csinálni belőle, hogyan takarítanám ki, csiszolnám le a falakat, glettelném-festeném, raknék le parkettát, lakkoznám, és egészen végighaladtam a folyamaton, míg végül készen állt.
Hát így jutottam arra, hogy nincs nagy baj.
Csak úgy érzem magam mintha egy szívószálat helyeztek volna a fülembe, átlyukasztották volna vele a dobhártyámat, és kiszíííívták volna az agyvelőmet.
Nahh, majd lejár a munkaidő, kezdődhet a lényeg, mert ezzzz..
olyan amilyenné teszed! értelmes ember feltalálja magát! ha nincs munka, keress magadnak és lesz! önmagadban kell motivációt találnod!
gehhh--hááááá...
ma sem találtam semmi értelmes álláshirdetést, amire nyomhattam volna egy csatolás és egy küldés gombot.
Gondolom hamarosan kiderül, hogy miért vagyok itt még mindig..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése