..ilyen sztondulós nap van..
Bár, a tegnapi úszás után kiadósat bringóztam az éj feléig, langyos leple alatt..Suhantam sosem látott utcákon és csodálkoztam a sokféle módon ahogyan lehet élni ("s nem csak muszáj"). Igen, nagyon kellemes alternatívákat találtam, és élveztem a bepillantást "a mások életébe".
Tágas teraszok, borostyánfuttatta falak...ősfák menti virágágyások..különös volt..hogy ez is Pest, pedig jódarabon..
Aztán, hirtelen bevillant egy kicsi sárgadinnye. Éreztem az illatát a héjon át...Elképesztően vágyni kezdtem rá..arra a zamatos lére a szájamban, de AZONNAL (kezdtem megijedni ezen akarás ereje teljétől, ám amikor megpillantottam a sötét felhőtornyok között felbukkanó hattalmas, fénylő-vérző Holdat, megértettem, hogy valami sokkal nagyobb irányít, és felesleges is volna ellenállással próbálkozni)!!
Úgyhogggyö, szerény 158cm-emmel eltekertem oda ahol a legkisebb is számít. Meg is leltem
gyötrő kívánalmam tárgyát, mely utolsóként kuporgott a láda alján.
Egyébként, furcsák voltak az emberek..rengetegen kóvályogtak megbabonázva..sokan még a kerékpáros felvonulás after-jában..
Apropó:
-voltál a Critical Mass-en?
-nem, sohasem megyek ki oda
-miért?
-nem szeretem ha sokan vannak körülöttem
-csodálom hogy dolgozni bejöttél
hahháá..és tényleg :) Én is csodálom..
A helyzet az, hogy kissé betette nekem a kaput, hogy e hétvégén nem voltunk kellemes-kedves nem zsúfolt városkákban, sem erdőben-hegyen-völgyön által..S így méginkább kilelt a hideg meg a méla borzalom: hogy mennyi ember!!!!!!
-és a kurzusok? ahol 2000 emeber közt ülsz napi tizenórát?
-az más. az energiák miatt. az összetétel miatt.is.
Nahh, nem is kezdem el, hogy SZERELMEM én ÉDES DRÁGA BUDAPESTEM , "Én sötét Menyországom"..de amivel töltve vagyon...az kiborít, de nagyon..a bűzös zaj lüktetése koponyámban..
Ezért aztán azt álmodom, hogy az ékszerteknős vizének mindig 17.5 fokosnak kell lennie, és vinnem kell magammal egy helyre, ahol nagyon nagyon sokért lehet szar szobát bérelni, és anyámék egy köpésre laknak onnét, ahová nem mehetek -tisztázatlan okokból kifolyólag-.
A teknőst eleinte egy befőttesüvegben próbálom tárolni némi vízben -frusztrációm folyamatos tárgya, hogy vajon 17.5 fokos-e-, majdan aggodalmaim miatt, miszerint szűkös szegényemnek, és ki tudja meddig bírja, átteszem egy jénaiba...egy 5literes üvegen töröm a fejem, azonban akkor nem tud szárazulaton lenni egy kicsit sem, s talán páncéllágyulást is kaphat...
Hasonló dilemmáktól terhes, éles fájdalomtól szétrobbanni akaró aggyal ébresztett a kedves szomszéd (akinek hajnali fél ötkor kell kelnie teljeskörű toalettjének elvégzése végett), mindenféle neszekkel.
Hálát is adtam neki, meg kell mondjam, mert ellentétben azokkal az álmokkal melyek során valahogy tisztában vagy vele, hogy csupán álom...ez nem olyan volt..Pontosan tudom, hogy stresszel teli gyermekkorom mely állomásához köthetőek a látottak, és értem is az üzenetet..Azt nem, hogy mitől volt ANNYIRA borzalamas amennyire itt nem tudom visszaadni...kb. mintha sorozatgyilkos lettem volna, és rettegve menekülnék..
ÓÓÓ, jeeee..
no és a mai meeting..
Hmm...az ügyvezető arc...szám szerint egyetlen egy mondatot sem tud elmondani annélkül, hogy ne ejtsen feltűnően súlyos nyelvtani hibát.
Résen voltunk, és striguláztuk volna a sikeres mondatokat, deeee, végül üres maradt a papír..
:)
Bár, a tegnapi úszás után kiadósat bringóztam az éj feléig, langyos leple alatt..Suhantam sosem látott utcákon és csodálkoztam a sokféle módon ahogyan lehet élni ("s nem csak muszáj"). Igen, nagyon kellemes alternatívákat találtam, és élveztem a bepillantást "a mások életébe".
Tágas teraszok, borostyánfuttatta falak...ősfák menti virágágyások..különös volt..hogy ez is Pest, pedig jódarabon..
Aztán, hirtelen bevillant egy kicsi sárgadinnye. Éreztem az illatát a héjon át...Elképesztően vágyni kezdtem rá..arra a zamatos lére a szájamban, de AZONNAL (kezdtem megijedni ezen akarás ereje teljétől, ám amikor megpillantottam a sötét felhőtornyok között felbukkanó hattalmas, fénylő-vérző Holdat, megértettem, hogy valami sokkal nagyobb irányít, és felesleges is volna ellenállással próbálkozni)!!
Úgyhogggyö, szerény 158cm-emmel eltekertem oda ahol a legkisebb is számít. Meg is leltem
gyötrő kívánalmam tárgyát, mely utolsóként kuporgott a láda alján.
Egyébként, furcsák voltak az emberek..rengetegen kóvályogtak megbabonázva..sokan még a kerékpáros felvonulás after-jában..
Apropó:
-voltál a Critical Mass-en?
-nem, sohasem megyek ki oda
-miért?
-nem szeretem ha sokan vannak körülöttem
-csodálom hogy dolgozni bejöttél
hahháá..és tényleg :) Én is csodálom..
A helyzet az, hogy kissé betette nekem a kaput, hogy e hétvégén nem voltunk kellemes-kedves nem zsúfolt városkákban, sem erdőben-hegyen-völgyön által..S így méginkább kilelt a hideg meg a méla borzalom: hogy mennyi ember!!!!!!
-és a kurzusok? ahol 2000 emeber közt ülsz napi tizenórát?
-az más. az energiák miatt. az összetétel miatt.is.
Nahh, nem is kezdem el, hogy SZERELMEM én ÉDES DRÁGA BUDAPESTEM , "Én sötét Menyországom"..de amivel töltve vagyon...az kiborít, de nagyon..a bűzös zaj lüktetése koponyámban..
Ezért aztán azt álmodom, hogy az ékszerteknős vizének mindig 17.5 fokosnak kell lennie, és vinnem kell magammal egy helyre, ahol nagyon nagyon sokért lehet szar szobát bérelni, és anyámék egy köpésre laknak onnét, ahová nem mehetek -tisztázatlan okokból kifolyólag-.
A teknőst eleinte egy befőttesüvegben próbálom tárolni némi vízben -frusztrációm folyamatos tárgya, hogy vajon 17.5 fokos-e-, majdan aggodalmaim miatt, miszerint szűkös szegényemnek, és ki tudja meddig bírja, átteszem egy jénaiba...egy 5literes üvegen töröm a fejem, azonban akkor nem tud szárazulaton lenni egy kicsit sem, s talán páncéllágyulást is kaphat...
Hasonló dilemmáktól terhes, éles fájdalomtól szétrobbanni akaró aggyal ébresztett a kedves szomszéd (akinek hajnali fél ötkor kell kelnie teljeskörű toalettjének elvégzése végett), mindenféle neszekkel.
Hálát is adtam neki, meg kell mondjam, mert ellentétben azokkal az álmokkal melyek során valahogy tisztában vagy vele, hogy csupán álom...ez nem olyan volt..Pontosan tudom, hogy stresszel teli gyermekkorom mely állomásához köthetőek a látottak, és értem is az üzenetet..Azt nem, hogy mitől volt ANNYIRA borzalamas amennyire itt nem tudom visszaadni...kb. mintha sorozatgyilkos lettem volna, és rettegve menekülnék..
ÓÓÓ, jeeee..
no és a mai meeting..
Hmm...az ügyvezető arc...szám szerint egyetlen egy mondatot sem tud elmondani annélkül, hogy ne ejtsen feltűnően súlyos nyelvtani hibát.
Résen voltunk, és striguláztuk volna a sikeres mondatokat, deeee, végül üres maradt a papír..
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése