Zabhegyez-Ő

"Röhejes.Soha senkinek ne mesélj el semmit. Ha elmeséled, mindenki hiányozni fog."
Vicces, hogy Salingertől soha semmi mást nem voltam képes elolvasni, mert semmi mást nem volt képes úgy megírni, hogy egy kicsit is érdekes legyen, legalább stilisztikailag. Már, én legalábbis így gondolom magamnak.
Azt hallotam, hogy totál paranoid lett a kokótól, és bárkire tüzet nyit, aki csak 20 méterre is megközelíti az elbarikádozott házát, ahonnét csak kivételes esetekben hajlandó kimozdulni. Vagy akkor sem.
Ma találkozom kamaszkorom értelmével, az ex-leg-jobb-barátnőmmel..aki többnyire tudta mit akar, amit nem azt nem tette, a mértéktartásra is képes volt, ellentétben az én balga, bár idősebb fejemmel..
Sok évnyi egymás-seggében-lógás, minden-elsőt-egyszerre-tapasztalás, punk-rock-hardcore, kollektív depi és lázadááás, csellengés és gyerekfelvigyázás után elérkezett az a pont, amikor felismerhetetlenségig torzult bennünk minden valaha-volt-közös.
Mintha egyik pillanatról a másikra történt volna...Asszem amíg Ő ígyekezett komolyan venni magát, én igyekeztem komolyabban venni a "Mesterséges Menyországok" tanulmányozását.
S mivel Ő nagy ellenzéki volt, törvényszerű elszakadás következett.

Tehát, érthető mód dobtam egy hátast, mikor így, részint felcseperedvén, a hetekben kommunikálni kezdtünk msn-en. Angliában tevékenykedik valami marketing-majdnem-megmondóként, és épp mindkettőnknek akadt némi szabad..
Nem tudom már honnan jött az ablakba a felirat, miszerint odaköltözésekor vagy 3 hónapig szívta a kokót, csak mert ott midenki ezt teszi..kérsz egy kv-t? -alapon..
S hogy hozzájutni sem nagy bonyodalom, boldog boldogtalan, boldogtalan boldog lesz tőle...-egy időre..
Aszonta egy nap úgy kelt fel, hogy okádik ettől az egésztől, és ahogy előtte sosem, utána sem nyúlt többé hozzá.
EEEgen..számomra pl. érthetetlen az a dolog, hogy egyesek 16 éves koruk óta narkóznak, mindenféle formában, nemcsak bulik alkalmával, hanem minden napjaik során is egészen nyugodtan.
Valójában, képtelen vagyok megérteni, hogy nem lehet ezt megunni? Hogyan lehet ennyire megulkovó, vagy hazug valaki magával és ebből kifolyólag óhatatlanul másokkal szemben is..
Így tartani fenn valami művi boldogságot...

"És ha valamikor, valami szerencsétlenség folytán mégis valami kellemetlen dolog történne valahogy, nos, akkor még mindig ott van a szóma, amely lehetővé teszi, hogy szabadságra menjünk a tények elől. És mindig ott a szóma, hogy haragunkat mérsékelje, kibékítsen ellenségeinkkel, hogy türelmesek legyünk és sokáig mindent elviselők lehessünk. A múltban ezeket a dolgokat csak nagy erőfeszítéssel lehetett elérni, s csupán több éves, kemény erkölcsi edzéssel. Most pedig bárki lenyel két-három félgramos tablettát, és kész. Bárki erényes lehet ma. Mindenki magával hordhatja egy üvegcsében jó erkölcseinek legalább a felét. Kereszténység könnyek nélkül - ez a szóma. .
A kollektív bűnösség tudatát a legegyszerűbb a kollektív tudattalansággal elnyomni. Szóma ha mondom, segít a gondon"

Azt mondják, a legduhajabb deviánsokból válhatnak a legmerevebb konzervatívak.

Igyekszem nem. De, értem miért.
Ha azonaban képesek vagyunk felvállalni magunkat teljes egészében, s mindenek előtt és után megbocsájtani, akkor elkerülhető..és remek dolgok születhetnek.