megfigyelés

Ha valaki különösen hangsúlyossá teszi egyes vonásait mások számra (mintegy bizonygatván a külvilág a felé), biztosra veheted, hogyha felteszed az ellenkezőjét, eljutsz az igazsághoz.
pl. "én egy végtelenül nyugodt ember vagyok. de..nagyon.."
egyenlő: pöccre indul bennem a pumpa

"másnak mindent, magamnak semmit"
egyenlő: rohadt egoista vagyok, magamnak bármit azonnal, másnak majd, ha kedvem lesz,
egyébként is, nehogymá'

"velem kívállóan lehet együttdolgozni, nincsenek bogaraim"
egyenlő: rigolyás egyfogatú vagyok.


S hogy mégis miért az önreklám épp arról ami talmi? Nos, mint korábban megjegyeztem, realitásérzékünk sokkal fejlettebb, mint azt mutatjuk. Tisztában vagyunk azzal, mivel kell dolgoznunk. Él az az általános feltevés, hogy ha sokszor ismételgetünk valamit hangosan, igazzá lesz, így ezt tesszük.
Részben.
Mert szeretnénk jobbak lenni,
Figyelemelterelésből,hogy senkinek eszébe se jusson-holott épp ettől..-,
Bűntudatból ...
Mert amilyen vagy, úgy állnak hozzád
Mert ahogy hozzád állnak olyan vagy
sok komponensű cucc..
Mégis..néha meglepnek ezek a masszív önátverések..próba arra, hogy másokat is.


Az őszinteség mindenek előtt...

Sok társkereső hirdetés elhagyhatatlan része e kiszólás..
Meg, általában..szeretjük ezt hangoztatni, mert olyan trendi. Mert tudjuk, hogy így volna rendjén..
De a miénk?
Mindenkinek sajátja ez az óhaj??

Hányszor találkozom azzal, hogy valaki megkapja az igazságot és agresszív állattá válik, vagy megsértődik, öngyilkossággal vagy mással fenyegetőzik...
Kiprovokálja hogy hallgass, hazudj valamit amit emészteni tud..

Mert ha őszinte vagy, akkor "lehettél volna kíméletesebb!"
ha az vagy, akkor "hazudtál nekem!! lehet hogy az igazság fáj, de legalább akkor tisztában vagyok vele!"

Aszondják, kiskorom óta nagyon fejlett az igazságérzetem.. a pszichóban is ezt írták a kartonomra.
Őszinte igényem az őszinteség. Törekszem..az ember törekszik,mégha a tökéletességet nem is érheti el..
Melyik is az a tört,ami mindg a 0-felé tart, de sosem érheti el? - társaságban mindig megmondják, én meg mindig elfelejtem :P
Amióta letakarítottam magamról a múlt hordalékát. Bűzös-mocskát..
Azóta mintha sikerült volna visszazökennem a középpontomba. Így, egészen más tükörbe nézni, mint néhány éve.

Egy volt kolleganőm (aki súlyos metamorfózison esett át: angyalból habzószájú ördöggé változott, s akinek nagyon sok köszönettel tartozom) mondása volt, hogy ugyanúgy, mint itt a HR-ben..a felsővezető keresésben, csak azt az egyet kell megtalálni. Csak azt az egyet. A megfelel-Ő-t.

Mázlista vagyok.
Mert sikerült. Azt,akivel, mindig! minden helyzetben!maradéktalanul megértésre és szintérzisre való törekvés mellett, valóban lehetek ŐSZiNTE. A kommunikáció magasfokán.

Viszont,
egyre többször adódik úgy, hogy akaratomon kívül kerülnek a közelembe olyan "járulékos emberek", akiket magam nem választanék. Ám kénytelen vagyok valamilyen módon együtt működni velük. Akik adott esetben véleményt várnak, ám nem nyitottak semmire ami az övéktől különbözik, és felelősséget vállalni a legkisebb mértékben sem hajlandóak, nemhogy teljeskörűen.
Érzelmileg totálisan gyermekek.

Dilivel sokat beszélgetünk idebenn arról, hogy lehet-e, kell-e mindenkinek segíteni?
Hát nem.
Annak aki nem akarja, aki ZÁRT mint egy páncélszekrény, és képtelen kilépni az egoja cellájából..annak nem kell.
Néha nehéz..a kötődések miatt.
Az önmagunk hibáztatása miatt. Mert a legtöbb érző lényben roppant könnyű bűntudatot kelteni.
Mert az anyám, az apám, a barátom, a húgom a nagybátyám a gyerekem...stb.


Egy nekem nagyon kedves ember -aki más mint a többi rendőr- azt tartja:

INKÁBB VISSZATARTANI MINT MEGÜTNI
INKÁBB MEGÜTNI MINT MEGNYOMORÍTANI
INKÁBB MEGNYOMORÍTANI MINT MEGÖLNI
INKÁBB MEGÖLNI MINTHOGY MINKET ÖLJÖN MEG.
1 LÖVÉS TÖBB ÉLET , HOGY MÁSOK ÉLHESSENEK.AZÉRT ÉLÜNK , HOGY MÁST MEGVÉDJÜNK!

És ez nem kegyetlenség, hanem ráció.
Senkisem lehetetlenítheti el saját önzősége miatt azt, hogy mások javára válhassunk, és segíthessünk azoknak, akiknek tényleg csak ennyi kell.

Virginia W. is azt írja: azért élünk, hogy segítsünk másoknak életben maradni.

Ezt nyílván úgy vagyunk képesek megtenni, ha mi magunk rendben vagyunk.
Ezért feladatunk ezen dolgozni.